Pancserteszt: jobb a GPS-es futóóra mint az okostelefonos futóalkalmazások? Ha már okostelefon, melyik a legjobb alkalmazás?

Vigyázat: a tovább után hosszú, száraz, technikai jellegű bejegyzés következik! :-)

Aki ismer, tudja, hogy kütyü-, adat-, és statisztikamániás vagyok. Aki még jobban ismer, azt is tudja, hogy hosszú évek óta foglalkozom GPS navigációval. Szakmai ártalom is, hogy szinte bárhova megyek a világban, biztosan rögzítem az útvonalat, hogy azután utólag legyen mit nézegetni a Google Earth-ben.

Nem is volt kérdés, hogy amikor elkezdtem futni (akkor még futópadon), azonnal kerestem egy olyan alkalmazást a telefonomra, amivel tudom rögzíteni hogy mikor, mennyit, milyen gyorsan futottam, később pulzussal, valami számított kalória mennyiséggel együtt. A koncepció általában az, hogy az ember a telefonján, vagy az alkalmazás weboldalán rögzíti az adatokat, amiket később visszanézhet, összegezhet, elemezhet, oszthat meg ismerősökkel. Ezeken a weboldalakon az ismerősök látják egymás tevékenységeit, együtt örülhetnek, sírhatnak, motiválhatják egymást. Amikor kijutottam a szabadba futni, mindez még kiegészült a térképek automatikus rögzítésével.
Akkor a Runkeeper nevű alkalmazásra esett a választásom, hogy miért, az majd egy másik bejegyzés témája lesz (az is, hogy most már mást választanék-e).

Majdnem egy teljes évig használtam ezt az okostelefon-Runkeeper kombinációt, ami a maga nemében egy viszonylag olcsóbb megoldásnak mondható, mint a kifejezetten erre a célra készült, GPS vevőt is tartalmazó futóórák használata, persze ha a telefont nem pont ezért vesszük.

Azzal tisztában kell lenni, hogy az okostelefonokba épített GPS vevők másra vannak hangolva, optimalizálva, mint egy kifejezetten futásra, kerékpározásra tervezett céleszközben. A helyzetet rontja, hogy a telefonok nem csak a GPS-t használják a pozíciójuk meghatározására, hanem a közeli mobil adótornyok, sőt, látható WiFi eszközök adatait is. Ez bizonyos esetekben, például rossz GPS vétel esetén, vagy házon belül jól jön, máskor pedig lehetséges, hogy pont ront a helyzeten. A dolog pikantériája az, hogy az okostelefonon futó alkalmazások ezt a működést nemigen tudják befolyásolni, egyszerűen használják azt a pozíciót, amit a telefon a fenti összetevők, valamint nyilván valami fekete mágia felhasználásával előállított.

(Főleg hozzám hasonló kütyümániás) futók közötti beszélgetések során sokszor felmerül ezért a kérdés, hogy vajon mennyivel jobb – főleg pontosabb – egy speckó, drága GPS-es óra, mint az okostelefonos megoldás.

Most, hogy a Párom jóvoltából hozzájuthattam egy csodálatos Garmin futóórához, úgy döntöttem, hogy kipróbálom. A „pancserteszt" kifejezést egy autós magazinból kölcsönöztem, ahol a szinte minden tudományosságot nélkülöző, mégis hétköznapi viszonylatban általában meggyőző, házi tesztekre alkalmazzák. A fogalom másik fontos üzenete, hogy nincs nagyon értelme vitatkozni az eredményekkel, nem kell őket véresen komolyan venni, de mégis jelentéstartalmat hordoznak.

Ezt tettem hát én is: a hét két napján felszerelkeztem a Garmin órával, karomon egy iPhone 4-gyel, azon futó Endomondo, Nike+GPS (footpod nélkül), Runkeeper és SportsTracker alkalmazásokkal; oldalamon feleségemmel, ő zsebében egy másik iPhone 4-gyel, rajta Runkeeper és SportsTracker alkalmazással.
Ahol lehetett, mindenhol kikapcsoltuk az Auto Pause funkciót, hogy ne zavarjon bele a mérésbe. Álló helyzetben elindítottuk az alkalmazásokat, majd két egymást követő nap lefutottuk nagyjából teljesen ugyanazt az útvonalat. Az útvonal kisebb-nagyobb házak között, hol nyíltabb terepen, hol kerítések-falak mellett, vasúti alul- és felüljárót is útba ejtve haladt.
A párom telefonján első nap a GPS mellől kikapcsoltuk a WiFi-t, hogy lássuk, okoz-e valami lényegi különbséget a WiFi hiánya – azt már most elöljáróban elmondhatom, hogy semmi szemmel látható lényegi különbség nem volt. Második alkalommal pedig azt próbáltuk megfigyelni hogy van-e valami eltérés attól függően hogy az ember karpánton vagy zsebben hordja a telefonját - a válasz itt is, hogy nem igazán.

A két futás után feljegyeztem az egyes alkalmazások által mért távolságadatokat, és a két mért érték átlagát vettük az alkalmazás eredményének. Ez alól kivétel a Nike+GPS, azt ugyanis első alkalommal véletlenül indoor üzemmódban sikerült elindítani, úgyhogy csak a karom kalimpálásából próbálta megtippelni a távolságot (csodálkoztam is hogy miért kérdezi meg futás után hogy és amúgy mennyit futottam? :-) ). Becsületére legyen mondva, hogy kalibrálás nélkül is, csak 32%-ot tévedett, felfelé. Ezért ezt az eredményt töröltük a tesztből (de legalább megvolt a kalibrálás... :-) ) – így a Nike+GPS csak egy méréssel szerepel az eredményben. Látni fogjuk egyébként, hogy ez túl nagy hátrányt azért nem okozott számára.

A kérdés már csak az volt, hogy mit használjunk referenciának, hiszen nem toltuk magunk előtt a Rockenbauer Pál zseniális Másfélmillió lépéséből ismert egykerekűt a pontos méréshez. Azt véletlenül korábbi tapasztalatokból már tudom, hogy a futásunk környékén a digitális térképek picit el vannak csúszva – nem is csoda, hogy amikor először a Google segítségével „felmértem" a távot, a térkép szerinti utak középvonalát követve, jócskán többet sikerült mérni, mint a valóság – ezért egy másik módszert követtem, és a digitális műholdképek nyomvonalát követve felrajzoltam az útvonalat. Ez szerepel az alábbi táblázatban a Google oszlopában.

Az első sorban a két futás során az alkalmazások által mért távolságok átlaga látható; a második sorban fenti eredmények számított átlagától; a harmadik sorban pedig a Garmin mérésétől számított százalékos eltérés látható.
A fenti számokat még majd elemezgetjük, de egy dolog azért már látható: a spéci futóóra és az iPhone 4-en futó alkalmazások mérései közötti különbség, egy alkalmazást leszámítva, kisebb mint egy százalék (ha sebességet nézünk, akkor ez ugye mondjuk egy 5 perc / km sebesség esetén kevesebb mint 3 mp / km mért sebességkülönbséget jelent). Azt is hozzá kell még tenni, hogy footpod híján az nem derült ki, hogyha a Nike+GPS még a spéci lépésszámlálóhoz is hozzáfért volna, akkor mennyivel lett volna más (gondolom, jobb) az eredmény.

Néhány gyors konklúziót ebből már rögtön le is vonhatunk:

• Az ugyanazon a telefonon futó alkalmazások (joggal feltételezhetjük hogy ugyanazt a pozíciót kapják mindig) néha más-más eredményre juthatnak, tehát mindegyik csinál valami trükkös utófeldolgozást az adaton. Ennél fogva elvileg a telefontól függetlenül is lehetne egyik "pontosabb", mint a másik.
• A fenti listából a SportsTracker-t leszámítva viszont szinte tökéletesen ugyanazt az eredményt adták a különböző alkalmazások – ez jó, mert mindenki maga döntheti el hogy melyiket használná, az alkalmazás vagy a mögötte álló felhasználók, a weboldal szolgáltatásai alapján
• Az eltérés jó eséllyel kisebb, mint 1% - azt mindenki saját maga döntse el, hogy ez sok, vagy kevés, vagy mennyit ér meg neki

Természetesen foglalkoztatott az a dolog, hogy vajon a fentiek közül melyik állhat legközelebb a valósághoz, illetve hogy ha a telefonos alkalmazások végső soron ugyanazt az adatot dolgozzák fel, akkor mégis mi okozza az alkalmazások eredményei közötti különbséget – legközelebb meg is mutatom :-)