Milyen edzésterved van hozzá? Mit tudsz most?

Vivicittára ma kezdődik a 12 hetes felkészülés, ha ott akarsz futni félmaratont, akkor a héten el kell kezdeni a felkészülést rá.

:-) Egyrészt aranyos vagy, van edzőm :) méghozzá úgy hiszem nem is akármilyen - Lőrincz Olivér segít a felkészülésben. Másik, hogy én NEM feltétlen ott akarom lefutni és nem is feltétlenül versenyen. Ahogy írtam az én célom a félmaraton lefutása - ezt bárhol megtehetem, hiszen ez csak azt jelenti, hogy lefutok egyben 21 km-t. Az idő lényegtelen egyelőre :)Az az egy biztos, hogy ezt erre az évre tervezem.

Olinak jól megy a biznisz :)

Van igazság abban amit írsz, nem mondom, hogy egyetértek, de azt se, hogy marhaság. Sok sikert! A félmaratont lefutni könnyebb, mint gondolnád, az idő már más kérdés :)Mindenesetre kezdőként célszerűbb előbb a távra koncentrálni csak, az időn javítani ráérsz bőven.

(ez a coach-dolog nekem nagyon fura, ezt bevalllom....szerintem ezt régebben úgy hívták, barát és nem kértek érte pénzt...mondhatjuk, változik a világ, sajnos nekem nem tetsző módon változik - de ez itt kissé OFF )

Bozót: a coach és a barát között azért van egy-két nagyon fontos különbség :)

OFF az nincs :)
Alapvető kérdésem, hogy tudod-e pontosan mit is csinál egy coach? Itt azért elég nagy kavarodások vannak.
A másik, hogy ami nagyon nagy különbséget jelent: a barát érintett érzelmileg, ettől korántsem tud úgy támogatni, segíteni, mint egy külső objektív valaki.
Harmadrészt egy vállalati vezetőt a barátja hogyan tud támogatni abban, hogy a munkájában fejlődjön vagy egy sportolót?

én azért egy kicsit túlzásnak érzem egy edző szerződtetését a félmaraton teljesítéséhez. A futás olyan dolog amit csinálni kell és megy, egy szintig (ez egyénfüggő, hol ez a szint)

"Mi van akkor, ha a 15 km-t ugyan simán lefutja, de átlagsebesség tekintetében lassabban, mint a 10-et? Akkor ez most jó vagy rossz?"
Ez jó! Ha a 15 gyorsabb, mint a 10, akkor a 10-et nem futottad meg eléggé.

Én hiszek a sok célkitűzésben, de a különbség az, hogy én annak is tudok örülni, ha ebből nem minden jössze, nem fogom kudarcként megélni a dolgot. Egy cél számomra nem elég, több kell, hogy sarkalljon egyszerre, mert ha az egyik célkitűzés végrehajtásában pillanatnyilag megfáradtam, akkor elkezdek dolgozni a másikon, ahelyett, hogy lábat lógatnék. Na de kinek mi jön be, kinél mi működik. A célkitűzés realitását azonban tényleg szem előtt kell tartani, de mindemellett bármilyen közhelyes is, kell tudni nagyot álmodni!

@szasza75: Szerintem mindenki magának dönti el, hogy mi a túlzás :), arról nem beszélve, kérdés ki honnan indul el. Amúgy Olival nem ez a végcél, alapból azért kerestem meg, mert gyorsulni szeretnék, és ebben nagyon nagy segítséget jelent.
Szeretném, ha elfogadnád, hogy nagyon nem vagyunk egyformák, és néha nem elég csinálni, mert lehet, hogy nem jól csinálok valamit. Fotózni sem elég csak úgy :), ha elég lenne, akkor nem létezne a fotós szakma, és nem keresnék fel a fotósokat az emberek, hogy igazán jó képet csináljanak.

A második részt nem értetted jól! Az volt a kérdés, hogy valaki egyrészt 10 helyett 15-öt akar futni, másrészt még gyorsulni is szeretne. Ehhez képest a 15 km teljesítése sikerül, de az átlagsebessége km-ekre vetítve lassabb, mint 10 km-re. Tehát hosszabb távot futott, de mégis lassabban fut, mint korábban. Akkor ez jó vagy sem - hiszen az egyik célt teljesítette, de a másikat nem.

Szerintem nincs ember, akiben az első félmarcsi közben ne motoszkálna, hogy az idő is számít. Saját magunk megnyugtatásaként mondjuk ezt, de a célbaéréskor első pillantásunk az óra mutatója.

@b.fruzsi: Persze, kell tudni nagyot álmodni, csak nem mindegy milyen nagyot :) a túl nagy sem jó.
És jó, ha tudsz örülni a részeredményeknek is, így lehet akár több cél is, csak nem ez a jellemző. Általános a "mindent egyszerre akarunk" szemléletmód.

juj azt hiszem nagyon nem egyre jár az agyunk.
...
de amúgy értem...
Persze mindenki magának dönti el, hogy mire van szüksége.

@AnDreA: Igen, ez igaz: például az édesanyám rendszeresen túltervezte magát és emiatt kb. kudarcként élte meg a mindennapokat, ezt semmi esetre sem szabad hagyni, de a tudatosság sokat segít!

@AnDreA: Azt hiszem tudom, ismerek olyat akinek ez a munkája. Én nem tudnám csinálni,se befogadni/elfogadni az tuti, de ez persze nem baj :) Az érzelmi érintettségben igazad van, de szerencsés esetben az embert többen veszik körül, több nézőpontot szolgáltatva, különféle érzelmi érintettséggel.100%objektivitás nem létezik amúgy sem :)